Sz�vizom elfajul�s

A sz�vizom-elfajul�s, (HCM, hypertophic cardiomyopathy) b�rmely korban fell�phet macsk�ban. Fiatal macsk�kban minden el�zetes figyelmeztet�s n�lk�l is, ez esetben velesz�letett sz�vbetegs�gre is gyanakodhatunk. A betegs�g korai szakasz�ban a sz�v megduzzad �s gyulladtt� v�lik. Bev�rz�sek keletkeznek a sz�vizomban. Ezek a hirtelen v�ltoz�sok rendk�v�l ig�nybe veszik a sz�vet �s akut sz�vsz�lh�d�st vagy hirtelen hal�lt okozhatnak. A k�z�ps� szakaszban a sz�v megnagyobbodott �llapotban van, a sz�vben egyes helyeken az izmot hegsz�vet vagy m�s rugalmas sz�vet v�ltja fel. �gy a sz�v pumpak�nti m�k�d�se kev�sb� hat�konny� v�lik �s ezt azzal igyekszik kiegyens�lyozni, hogy m�g tov�bb n�vekszik. Ez az �llapot 6-7 �ves macsk�kban a leggyakoribb. A v�gs� �llapotban a sz�vizom-elfajul�s
fokoz�dik, baloldali sz�vsz�lh�d�s l�p fel, majd ezt k�veti a jobboldali sz�vsz�lh�d�s. Ez �ltal�ban 10 �ves macsk�kban k�vetkezik be, de el�g nagy a korbeli sz�r�s. Nem tudni, hogy a sz�vizom megvastagod�s�t egy vagy t�bb t�nyez� v�ltja-e ki. Eddig a v�rusfert�z�s, az aut�-allergia, m�rgek �s a taurin hi�ny ker�lt el�t�rbe, mint lehets�ges kiv�lt� ok. A sz�vizom megvastagod�sa a sz�vkamr�k el�gtelen felt�lt�d�s�hez, a sz�v pumpak�nt val� m�k�d�s�nek zavar�hoz �s szab�lytalan sz�vritmushoz vezet. Ezek eredm�nyek�ppen neh�zl�gz�s l�p fel, a t�d�ben �s a has�regben folyad�k halmoz�dik fel, v�rr�g�k keletkeznek. K�nnyebb esetekben leverts�g �s �tv�gytalans�g jelentkezik t�netk�nt. A sz�vizom megbeteged�s�nek korai t�netei bizonytalanok �s nehezen megfoghat�ak. A macska �ppen csak kev�sb� eszik, cs�kkenti az aktivit�s�t. �ltal�ban az els� aggaszt� t�net maga a sz�vel�gtelens�g. A macsk�k nagyon �gyesek abban is, hogy felismerik �nmaguk korl�tait �s ahhoz igaz�tj�k tev�kenys�g�ket. A k�h�g�s, amely kuty�kban p�ld�ul sz�vel�gtelens�gre utal, macsk�kban ritk�n jelentkezik. A kr�nikus k�h�g�s macsk�kban legink�bb a l�gz�szervek megbeteged�s�t jelzi. A sz�vizom megbeteged�s kialakul�sa gyors, k�t, h�rom nap alatt t�rt�nik. A macska nehezen l�legzik m�g pihen� helyzetben is. �l, a nyak�t �s a fej�t el�re ny�jtja, k�ny�k�t kifel� ford�tja �s �gy igyekszik leveg�t venni. A l�bfeje �s a f�lei hidegek, jelezv�n a kering�s el�gtelen volt�t. A pulzus gyors �s gyeng�n tapinthat�, �teme szab�lytalan vagy t�l lass�. Mindezek mellett a macska felhagy az ev�ssel, gyorsan vesz�t a testt�meg�b�l, gyenge, el�jul, id�nk�nt fels�r. Kezel�se �sszetett, eredm�nye az �llapot el�rehaladt�t�l f�gg. Laborat�riumi, r�ntgen �s EKG vizsg�lat sz�ks�ges hozz�. A beteg macsk�t alacsony s�- magn�zium- �s k�liumtartalm� �trenden kell tartani, a kering�si zavar miatt felgy�leml� folyad�kot v�zhajt�kkal kell elt�vol�tani. Er�teljesen javallott a taurin bevitel fokoz�sa �s a mozg�s minim�lisra cs�kkent�se. A diltizam �s propanalol k�t olyan gy�gyszer, amelyet gyakran bevetnek, mert ezek cs�kkentik a sz�vver�s gyakoris�g�t, tov�bb� a nyom�st a sz�vkamr�kban, �gy azok jobb felt�lt�d�s�t teszik lehet�v�, tov�bb� elernyesztik a sz�vizmot. Mindezeket term�szetesen csak �llatorvos ellen�rz�se mellett �s el��r�sai szerint szabad alkalmazni. Egy vizsg�latban a HMC-ben szenved� macsk�k t�l�l�si �tlagidej�t 732 napban �llap�tott�k meg. Azok a macsk�k, amelyek sz�ve percenk�nt 200-n�l kevesebbet vert, hosszabb ideig maradtak �letben, mint azok, amelyekn�l a sz�v percenk�nt 200-n�l t�bbet vert (�sszehasonl�t�sk�nt: a norm�lis pulzussz�m nyugv� helyzetben l�v� macsk�ban percenk�nt 110-140).

forr�s:FAMKAT