A MACSKATARTS TITKAI
A macska hziastsa csak mintegy hatezer vvel ksõbb kezdõdtt a kutynl, manapsg azonban mr csaknem annyi macskt tartanak a hz krl, mint kutyt, gy mltn mondhatjuk, hogy a macska npszerû hzillat. Szmos orszgban szent llatknt tiszteltk a macskkat, olyannyira, hogy egy macska elpuszttsrt hallbntets jrt. Taln a legismertebb plda az kori Egyiptom, ahol a vgletekig menõen vdtk a birodalom terletn lõ macskkat, s tiltottk az llatok kijuttatst ms orszgokba.
Az emberek hamar felismertk, hogy a macska termszetnl fogva kivl vadsz. A hz krl lõ rgcslk s egyb krtevõk puszttsval ezek a kedves, mozgkony lnyek kirdemeltk, hogy az ember trsaiv vljanak. Br a monds gy tartja, hogy „a macska csak vendg a hznl”, egszsgk s j kzrzetk megtartsa rdekben ugyangy oda kell rjuk figyelnnk, mint a kutykra. A macskatarts nagy felelõssget r a gazdra, egyedl tõle fgg, milyen sors vr kedvencre. A macsknak biztonsgban kell reznie magt, „tudnia” kell, hogy mindig szmthat gazdjra, s nem bnnak rosszul vele.
LAKHELY
Ha a macska a szabadban tlti napjai nagy rszt, gondoskodnunk kell arrl, hogy a hideg vagy ppen a tûzõ napsts elõl egy szmra alkalmas, knnyen megkzelthetõ fekhelyen meghzdhasson. A fekhely kialaktsra egy mr msra nem hasznlhat doboz vagy kosr is alkalmas, amelyet rnykos, szraz helyre, egy fa vagy az eresz al tesznk. A fekhelyet clszerû kiblelni egy ronggyal vagy egy rossz takarval.
TREND
Macsknk csak akkor maradhat egszsges s tarthatja meg j formjt, ha vltozatos s tpll kosztot biztostunk neki. Az telmaradk nem megfelelõ a macska egszsges fejlõdshez. Brmilyen furcsa is, a macsknak tbb hsra, tbb fehrjre s tbb zsrra van szksge, mint a kutynak. Az zletekben kaphat macskatpok sszettele biztostja a kiegyenslyozott trendet. A legjobb a friss hs s a hal, de a konzervformban kaphat telek is helyettesthetik a friss lelmiszereket. A szraz eledel nmagban viszont nem elg, ezt csak kiegsztsknt adjuk. Fontos, hogy macsknk mindennap elegendõ friss vzhez jusson, klnsen a szraz eledelek fogyasztsa mellett. Az trend vltozatos sszelltsval macsknk egszsges marad, kzrzete jobb lesz. A kifejlett macskkat napi kt alkalommal etessk, a klykket, az idõsebb llatokat s a vemhes cickat napjban tbbszr, kisebb adag tpllkkal kell elltnunk. Tvhit, hogy csak az hes macska vadszik. Ez az sztn a „vrkben van”, jllakottan is vadsznak. Sõt a megfelelõen tpllt macska egszsgesebb, ami csak fokozza vadszkedvt.
AZ EMBER KZELSGE
Sokan azrt dntenek a macskatarts mellett, mert gy vlik, hogy a macska sokkal kevesebb ktelezettsget r rjuk, mint a kutya. Ebben van valami igazsg, hiszen a macskt nem kell mindennap megstltatni, de ez nem jelentheti azt, hogy elhanyagoljuk. A macsknak „reznie” kell, hogy j helyen van, s a csaldhoz tartozik. Nem kell ms, csak egy kedves sz s egy simogats ahhoz, hogy ezt reztessk vele. Megelgedettsgt s hljt pedig azzal fejezi ki, hogy a gazdi lbhoz drglõdzik s dorombol.
EGSZSG
A piszkos, elhanyagolt krnyezet sok olyan lõskdõnek (pldul: blfrgek, bolhk, tetvek, kullancsok) kedvez, amelyek megfertõzhetik macsknkat. Ha az lõskdõk megjelennek llatunkon, leghelyesebb, ha llatorvoshoz fordulunk segtsgrt. A legjobb megolds azonban a megelõzs, azaz, ha macsknk fekhelyt s kzvetlen krnyezett rendszeresen takartjuk. Az egszsges macsknak fnylik a szõre, tiszta a szeme, s nem vladkozik az orra. A flek esetben is gyelnnk kell arra, hogy ne legyenek piszkosak, gyulladtak. A fogaknak erõseknek, fehreknek, minden elsznezõdstõl menteseknek kell lennik. Ha a macska nye begyullad, s ezt nem kezelik, elõfordulhat, hogy fogai kiesnek, s gy tpllkozsi problmk lpnek fel.
OLTSOK
A macskkat sok olyan betegsg rheti, amelyek veszlyeztetik lett, s amelyek gygytsa rendkvl hosszadalmas s kltsges. Teht jobb, ha ezeket a betegsgeket megelõzzk, s beoltatjuk ellenk macsknkat. Ez nem csupn a betegsg megelõzst jelenti, hanem hossz tvon sokat sprolhatunk vele, s cskkenthetjk a fertõzõds kockzatt is. A BUNDA
TISZTN TARTSA
Mindegy, hogy hossz vagy rvid szõrû macsknk van, tbb szempontbl is j szolglatot tesznk bundjnak rendszeres tiszttsval. A hossz szõrû fajta tbb gondoskodst ignyel, hiszen szõre knnyebben csomsodik, s ha elhanyagoljuk, akr a macska szabad mozgst is korltozhatjuk. A macska szereti, amikor szõrzett kefljk, kitiszttjuk, s kzben azt is ellenõrizhetjk, hogy vannak-e bundjban lõskdõk.
IVARTALANITS
vente macskk szzezreinek kell elpusztulniuk csak azrt, mert olyan helyre szlettek, ahova mr nem tudjk vagy nem akarjk befogadni õket. Az gy elpuszttott kiscick legtbbje egy fut kaland, egy nem vrt vemhessg eredmnye. A problma leghatkonyabb ellenszere az ivartalants. Ez nemcsak a nem kvnt kiscick szmnak cskkensvel, hanem ms elõnykkel is jr. A nem ivartalantott kandrok, termszetknl fogva, kellemetlen szagjelzsekkel kertik el territriumukat ms kandrok elõl, s ugyanezzel a szaggal vonzzk oda a nõstnyeket. Ivartalants utn a kandrok leszoknak a szagjelzsekrõl. Ugyancsak a nem ivartalantott kandrok jellemzõje, hogy gyakran keverednek verekedsbe egymssal, aminek legtbbszr valamilyen srls, drga llatorvosi kezels a vge. Az ivartalants utn ennek is kisebb az eslye, a macska hûsgesebb, bartsgosabb lesz. Vadszkedvn pedig a mûtt sem vltoztat.
UTDGONDOZS
Egy nõstny macska vente tbbszr is vilgra hozhat utdokat, alkalmanknt ltalban ngy kiscict, de ennl nagyobb almok is lteznek. Nem knnyû feladat el lltja a gazdit a kiscick megfelelõ elhelyezse sem. Mr egyetlen nõstnynek is szmos klyke szletik egy v alatt, ha pedig nõstnyek szzairl van sz, a problma megoldsa egyre kiltstalanabb vlik. A vemhes s a klykeirõl gondoskod nõstnynek a megszokottnl tbb tpra van szksge, emellett hromhetes koruktl mr a kiscicknak is szilrd tpllkot kell adnunk. A nõstny minden erejvel vdi kicsinyeit. Ilyenkor gyelnnk kell arra, hogy a csaldban lõ kisgyerekeknek nehogy bajuk essen, amikor a klykkkel szeretnnek jtszani. Az ivartalantott nõstny macska tbb nem esik t a tzelsi idõszakon, gy a nem szvesen ltott udvarlk sem jelennek meg a hz krl. Az ivartalantssal elkerlhetõk bizonyos betegsgek is, gy macsknk egszsgesen s boldogan lhet.
A MÛTT
Napjainkban korszerû llatorvosi berendezsek s gygyszerek llnak rendelkezsre ahhoz, hogy a mûtti beavatkozs biztonsgos s fjdalommentes legyen, s hogy macsknk mielõbb meggygyuljon. Az llatorvos segtsgvel kivlaszthatjuk, hogy melyik a legalkalmasabb idõpont a mûttre. Semmi sem indokolja, hogy a nõstny macsknak legalbb egyszer mindenkppen utdokat kell a vilgra hoznia, s csak utna lehet ivartalantani. Ellenkezõleg, minl elõbb esik tl az opercin, annl kevesebb problma merlhet fel. |