Teszttel kisz�rhet� megbeteged�sek
A hirdet�sek b�ng�sz�se k�zben szoktak az �j gazd�k tal�lkozni sz�mukra ismeretlen �s f�k�pp �rthetetlen r�vid�t�sekkel. Ezek igen s�lyos megbeteged�sek neveit takarj�k, olyanok�t, amelyek jelenl�te teszt alapj�n meg�llap�that�. Ha teh�t egy macska FIV, FeLV, FIP �s PDK negat�v, ez azt jelenti, hogy mentes h�rom v�rusos �s egy �r�kl�tt betegs�gt�l, amelyek valamennyien hal�lt okoznak.

FIV - macsk�k immunhi�nyos megbeteged�se
A betegs�get az Egyes�lt �llamokban egy macskamenhelyen fedezt�k fel, amikor azt tapasztalt�k, hogy a macsk�k hasonl� t�neteket mutattak, mint az AIDS-ben szenved� emberek. Az�ta bebizony�tott�k, hogy a FIV (Feline Immunodeficiency Virus) �s a HIV (Humane Immunodeficiency Virus) hasonl�tanak egym�sra, de nem azonosak. A FIV csak a macsk�t, a HIV csak az embert fert�zi meg, �gy a FIV pozit�v macsk�k nem jelentenek semmif�le vesz�lyt az emberre. Jelenleg Nagy-Britannia macsk�inak 7%-a fert�z�tt ezzel a k�rokoz�val. (Sajnos hazai statisztikai adatok nem �llnak rendelkez�sre). A FIV fert�z�s v�gleges �s gyakran v�gz�dik az �llat hal�l�val. �ppen �gy, mint az AIDS fert�z�ttek, a FIV-vel fert�z�tt macsk�k ak�r �vekig t�netmentesek maradhatnak. E t�netmentes id�szakban azonban a macska immunrendszere fokozatosan gyeng�l, m�g v�g�l kialakul a FAIDS, vagyis a macska AIDS. Ennek az az oka, hogy a v�rus az immunrendszer sejtjeit, a feh�rv�rsejteket k�ros�tja vagy puszt�tja el. Ennek k�vetkezm�nyek�ppen a macska szervezete egyre kev�sb� k�pes ellen�llni m�s v�rusok vagy bakt�riumok okozta fert�z�seknek. Nagy-Britanni�ban k�z�pkor� �s id�sebb, nem kasztr�lt h�mek �s vadon �l� h�zimacsk�k k�r�ben gyakori, mert a fert�z�s macsk�k k�z�tt els�sorban harap�ssal terjed. A fert�z�tt macska ny�l�ban igen sok v�rus tal�lhat�, �gy m�r egyetlen harap�s is elegend�. A v�rus fert�zhet m�g k�z�sen haszn�lt ev�ed�ny haszn�latakor, vagy amikor a macsk�k egym�st mosdatj�k, illetve a k�lyk�k megfert�z�dhetnek az anyatejen �s/vagy a m�hen kereszt�l is. A korai t�netek elmos�d�ak, r�vid �let�ek, ez�rt gyakran �szrev�tlenek maradnak. Egy kis l�z, egy kis �tv�gyveszt�s, a nyirokcsom�k megduzzadnak, de mindez hamarosan elt�nik. K�s�bb, a betegs�g kialakul�sakor a macska eg�szs�ge folyamatosan romlik. L�zas, elesett, nem eszik, fogy. Gyakori az �nygyullad�s, az orrny�lkah�rtya gyullad�sa (orrfoly�s, t�ssz�g�s), k�t�h�rtya-gyullad�s, b�rfert�z�sek, v�rszeg�nys�g �s hasmen�s. Fell�phet vesebetegs�g, bels� szemgyullad�s, tov�bb� idegrendszeri megbeteged�s is, amely viselked�szavarokat, rohamokat okoz. A fert�z�tt n�st�nyek elvet�lnek. A betegs�g nem gy�gy�that�, legfeljebb a m�sodlagos bakteri�lis fert�z�sek s�lyoss�ga enyh�thet� antibiotikumokkal. Jelenleg nem �ll rendelkez�sre vakcina a fert�z�s megel�z�s�re. A FIV pozit�v macsk�t k�l�n kell v�lasztani, nem szabad a kij�r�s�t megengedni, �s mind n�st�ny, mind h�m �llat eset�ben min�l el�bb el kell v�geztetni az ivartalan�t�st. A FIV pozit�v any�t�l sz�letett k�lyk�ket k�zb�l kell felnevelni, nehogy az anyatejen kereszt�l megfert�z�djenek. Az �gy felnevelt k�lyk�ket 6 h�napos korban tesztelni kell. A teszt �ltal�ban arr�l ad felvil�gos�t�st, hogy a szervezetben van-e ellenanyag a v�rus ellen. Ez�rt nem ad sz�z sz�zal�kos eredm�nyt. Ennek t�bb oka lehet. N�h�ny macska olyan ellenanyagot termel, amelyet a teszt nem mutat ki. A fert�z�s korai szakasz�ban (a fert�z�s ut�n k�t h�napon bel�l) m�g nem termel�dik FIV ellenanyag, ez�rt a negat�v tesztet 8-12 h�t m�lva minden esetben meg kell ism�telni. FIV pozit�v any�t�l sz�letett k�ly�k v�r�ben anyai eredet� ellenanyag tal�lhat� a sz�let�s ut�n k�r�lbel�l m�g 4 h�napig, de tov�bbi k�t h�nap sz�ks�ges ahhoz, hogy a k�ly�k szervezete megkezdje az ellenanyag termel�st. Ez�rt a FIV pozit�v any�t�l sz�letett k�lyk�ket 6 h�napos koruk el�tt nincs �rtelme tesztelni.

FeLV - macskaleuk�zis
Meglehet�sen gyakori, az esetek t�bbs�g�ben hal�llal j�r� megbeteged�s. A v�glegesen megfert�z�d�tt macsk�k t�netei k�z�tt a s�lyos v�rszeg�nys�g �s a tumor �ll. A fert�z�tt macsk�k 80-90%-a h�rom �s f�l �ven bel�l elpusztul. A v�rus ebben az esetben is az immunrendszer sejtjeit, a feh�rv�rsejteket k�ros�tja vagy puszt�tja el. A FeLV (Feline Leukaemia Virus) ugyanabba a v�ruscsal�dba tartozik, mint a FIV. A v�rus el�gg� s�r�l�keny, nem marad fenn sok�ig a k�rnyezetben, ez�rt a fert�z�shez hosszan tart� �s k�zeli kapcsolatra van sz�ks�g. Jellemz�en ez�rt olyan helyeken �ti fel a fej�t, ahol t�bb macska �l egy�tt (macskateny�szetek, macskamenhelyek). Ilyen helyeken a macsk�k ak�r 30%-a is fert�z�dhet. Nagy-Britanni�ban a macsk�k 1-2%-a fert�z�tt. A fert�z�sre a hat h�napn�l fiatalabb �llatok k�l�n�sen fog�konyak. A v�rus ebben az esetben is els�sorban a ny�lon �t fert�z. De fert�zhet a vizelet �s az �r�l�k, A FeLV-vel fert�z�tt anya k�lykei m�hen, illetve az anyatejen kereszt�l fert�z�dhetnek, b�r igen ritka, hogy egy fert�z�tt anya �letk�pes ut�dokat hozzon a vil�gra, mert azok �ltal�ban a m�hen bel�l elhalnak. A FeLV-vel fert�z�tt macsk�k nem mindegyike v�lik v�glegesen fert�z�tt�, vagy az�rt, mert nem kap t�l er�teljes fert�z�st, vagy az�rt, mert immunrendszer�nek siker�l megbirk�znia a k�rokoz�val. A v�rus az orron vagy a sz�jon �t jut a macska szervezet�be, majd a v�r�ramba jutva sz�tterjed a szervezetben. Ha a macska k�pes megszabadulni t�le, erre a fert�z�s kezdeti id�szak�ban, az els� 4-12 h�ten bel�l ker�l sor. Ezut�n a v�rus megfert�zi a csontvel�t is, s ez azt jelenti, hogy az �llat v�glegesen �s �r�kre fert�z�tt marad. A betegs�g t�netei rendk�v�l sokf�l�k: l�z, elesetts�g, �tv�gytalans�g, fogy�s. A macska t�bbf�le betegs�gt�l is szenvedhet egyszerre. V�rszeg�nys�g l�p fel a fert�z�tt macsk�k k�r�lbel�l egy negyed�ben. M�s esetekben a macska saj�t immunrendszere puszt�tja el a v�r�sv�rtesteket. Daganatos megbeteged�s a macsk�k 15%-�ban l�p fel. Ezek k�z�l is a nyirokcsom� daganat (lymphoma) a leggyakoribb. Nincs ellene gy�gyszeres v�dekez�s. T�bbf�le vakcina is rendelkez�sre �ll, ezek c�lja annak megakad�lyoz�sa, hogy a macsk�t a v�rus v�glegesen megfert�zze. De minthogy egyetlen vakcina sem ny�jt sz�z sz�zal�kos v�delmet, az oltott macsk�t sem szabad fert�z�tt macsk�k k�z� helyezni. A FeLV mentess�g igazol�s�ra nem elegend� felmutatni az olt�si bizony�tv�nyt, azt ugyanis csak a negat�v teszteredm�ny er�s�theti meg. A FeLV v�rtesztek eredm�ny�t nem befoly�solja az, hogy a macsk�t kor�bban vakcin�zt�k.

FIP - macsk�k fert�z� hash�rtyagyullad�sa
A fert�z� hash�rtyagyullad�st (Feline Infectious Peritonitis) macsk�kban egy corona v�rus okozza, a betegs�g nem gy�gy�that� �s majdnem minden esetben hal�los. Szerencs�re nem t�l gyakori. A macsk�k 30-50%-a megfert�z�dik a v�russal, amely a macska �r�l�k�ben is megtal�lhat�. A k�rokoz� orron vagy sz�jon �t jut a macska szervezet�be. A v�rusnak sz�mos t�rzse l�tezik, ezek legt�bbje nem okoz komoly betegs�get. �gy a fert�z�s rejtve is marad az esetek legnagyobb t�bbs�g�ben. Legfeljebb egy kis hasmen�s jelentkezik, amely hamarosan mag�t�l gy�gyul. Azonban a corona v�rusok sz�mos mut�ci�n (szerkezetv�ltoz�son) esnek �t �s �gy el��llhat egy olyan t�rzs, amely k�pes komoly betegs�get (FIP) kiv�ltani. Ha a macska ilyen t�rzzsel fert�z�dik, att�l f�gg, hogy megbetegszik-e vagy sem, hogy mennyire k�pes az immunrendszere szembesz�llni a v�russal. Vannak macsk�k, amelyek immunrendszere k�pes megakad�lyozni a v�rus terjed�s�t a szervezetben, m�g m�s macsk�k eset�ben a v�rus elszaporodik �s a szervezet pusztul�s�t okozza. Ha ez bek�vetkezik, s�lyos gyullad�sok l�pnek fel a test k�l�nb�z� r�szeiben. A klinikai t�netek att�l f�ggnek, hogy melyek e gyullad�s f�bb megjelen�si pontjai. A korai f�zisban azonban igen bizonytalan t�netek jelentkeznek: �tv�gytalans�g, kism�rt�k� l�z, fogy�s, hasmen�s. Napokkal, hetekkel vagy h�napokkal k�s�bb egy�rtelm� t�netek jelentkeznek. A betegs�gnek k�t form�ja ismert, a „nedves" �s a sz�raz hash�rtyagyullad�s. A nedves forma eset�ben a has�regben �s a mellkas�regben folyad�k gy�lik fel, miut�n gyulladt �llapotba ker�lnek a v�rerek. A macska hasa felduzzad, nehezen l�legzik. A sz�raz forma eset�ben a gyullad�s m�s ter�leteken, a m�jban, a ves�kben, a szemekben, az agyban vagy a belekben k�vetkezik be. A t�netek att�l f�ggnek, mely szervet �rinti a gyullad�s. A betegs�gre az 1-2 �ves, illetve az id�sebb macsk�k fog�konyak. Jellemz�en olyan helyeken fordul el�, ahol t�bb macska �l egy�tt. A v�rus az �r�l�kkel t�vozik a szervezetb�l, a t�bb macsk�t tart�k sz�m�ra a megel�z�sben rendk�v�l nagy szerepe van annak, hogy a macska �r�l�keket 24 �r�n bel�l elt�vol�ts�k az almost�lakb�l. A corona v�rus fert�z�s szerol�giai vizsg�lattal kimutathat�, de sajnos ez nem ad pontos eligaz�t�st arr�l, hogy a m�ltban lej�tsz�d� vagy a jelenben �ppen lezajl� fert�z�sr�l van-e sz� �s arr�l sem, hogy melyik t�rzs van jelen a macska szervezet�ben. Ez�rt, b�r sok macska v�r�ben mutathat� ki ellenanyag a v�russal szemben, m�gis csak igen kevesen betegszenek meg k�z�l�k. Vannak olyan tesztek is, amelyek k�pesek kimutatni a v�rus jelenl�t�t a v�rmint�ban, de sajnos ezek sem el�gg� finomak ahhoz, hogy meg�llap�ts�k val�ban a hal�lt okoz� t�rzs van-e jelen. A betegs�g ellen l�tezik vakcina, de ennek hat�konys�ga er�teljesen megk�rd�jelezhet�, �ppen az�rt, mert a v�rusnak rendk�v�l sok t�rzse l�tezik �s soha nem lehet tudni, hogy melyik alakul �t hal�lt okoz�v�.

PKD - policiszt�s vesebetegs�g
A policiszt�s vesebetegs�get (Polycystic Kidney Disease) egy domin�ns g�n okozza. Hat�s�ra a ves�kben ciszt�k alakulnak ki �s ezek m�r a sz�let�skor is jelen vannak. Kezdetben m�g igen apr�k, de k�s�bb egyre nagyobbakk� v�lnak, v�g�l sz�trepesztik a vese sz�vet�t. A ves�k �gy nem tudj�k feladatukat ell�tni, �s kialakul a visszaford�thatatlan veseel�gtelens�g. A folyamat meglehet�sen lass�, a vesebaj �ltal�ban 7-8 �ves macsk�kban alakul ki. A PKD az�rt is vesz�lyes, mert lass� terjed�se �ppen az�rt k�vetkezett be, mert csak az �let k�s�bbi szakasz�ban l�p fel, addigra az �rintett macsk�nak sz�mos ut�dja sz�lethet �s �r�k�lheti a g�nt. A betegs�g nem gy�gy�that�, azonban ma m�r id�ben felfedezhet�. Amikor a macska el�ri a 10 h�napos kort, elv�geztethet� rajta az ultrahangos vizsg�lat. Ezt a macska �let�ben egyetlen egyszer kell elv�geztetni. Az eddigi tapasztalatok szerint egyes fajt�kn�l nagyobb a PKD el�fordul�s, mint m�sokn�l. Egy angliai felm�r�s szerint ott a legvesz�lyeztetettebb fajt�k k�z� tartozik a perzsa, az egzotikus r�vid sz�r�, a vesz�lyeztetett fajt�k k�z�tt tal�lhat� a brit r�vid sz�r�, a Cornish Rex, a Devon Rex a Rongybaba (ragdoll), a h�cip�s macska (snowshoe). Kev�ss� vesz�lyeztetett az ang�ra (j�vai, mandarin), a Maine Coon, a norv�g erdei macska, a keleti �s szi�mi macska, a tonkin�z, a t�r�k (Van) macska. A legkev�sb� vesz�lyeztetett az abesszin, a balin�z, a beng�li, az egyiptomi mau, a korat, az ocicat, az orosz macska, a szingap�ra �s a szom�li.