Egy sz�rny� �jszaka


Mi a telev�zi�t n�zt�k a bels� szob�ban. Amikor elj�tt a „nyugov�rat�r�s” ideje, azaz a film v�ge, szok�sunk szerint keresni kezdt�k Bendeg�zt, hogy vacsor�t adjunk neki. De minden hi�ba! A kis csib�sz csak nem ker�lt el�.

H�vogattuk mindny�jan, de semmi mozg�s. Nem szaladt el�nk �gnek �ll� farokkal, kedvesen kurrogva. Mi t�rt�nt? Kedvenc hely�n van tal�n, a gardr�bban? F�ln�ztem a polcra – ott sincs. Hol lehet h�t? Egyszer csak a h�gomnak esz�be jutott, hogy a kedvenc eledele, a sz�razt�p zacsk�j�nak r�z�s�ra mindig el�b�jik. B�rhol van, b�rmit csin�l, arra mindig el�j�n. Megr�ztuk h�t a zacsk�t. Tal�n most! De csend, csak s�r� csend.

D�bbenten n�zt�nk egym�sra. J�zusom, tal�n csak nem? Annyiszor mondtam m�r, hogy ne hagyjuk fel�gyelet n�lk�l a nyitott ablakn�l! Rohantunk, rep�lt�nk lefel� a l�pcs�n a f�ldszintre. Ki a kapun a l�pcs�h�z el�. A l�tv�ny egyszerre volt sz�rny�, �s valamelyest megnyugtat�: Bendeg�z ott volt a f�ld�n – de �lt! Ott gubbasztott a kapu el�tti vir�g�gy�sban. H�t emeletet zuhant, de �lt. F�lnyal�boltuk, �s �vatosan, �lben vitt�k f�l a lak�sba.

Azonnal telefon�ltunk a b�ty�mnak, neki van kocsija. Bendeg�zt betett�k, �s ir�ny az �llatorvosi �gyelet. B�ty�m, h�gom �s az �desany�m volt a ment��pol�; �k vitt�k be a k�rh�zba, �n otthon maradtam - sz�rny� ideg�llapotban. Egyik cigarett�r�l a m�sikra gy�jtva m�szk�ltam fel-al� a lak�sban. Nem b�rtam ki, am�g visszaj�nnek, mobiltelefonr�l felh�vtam �ket. Az �llatorvostudom�nyi Egyetem k�rh�z�ban voltak, �pp az orvosn�l.

Mi van Bendivel? Igen j�k az es�lyek – mondta az �desany�m –, ha ezt az �jszak�t t�l�li, mert most kritikus az �llapota. Az es�ssel j�r� nagy �t�st�l �gynevezett l�gmelle lett. A nagy bajban az volt a szerencse, hogy a puha vir�g�gy�sba esett. Az orvos elk�rte a telefonsz�munkat, hogy ha v�letlen�l megt�rt�nik a trag�dia, �rtes�teni tudjon. Senkinek sem k�v�nom azt az �jszak�t! Ha megcs�rrent a telefon, egyszerre rezd�lt�nk �ssze, egyszerre lett�nk falfeh�rek. De h�la Istennek, egyszer sem az orvos h�vott. Bendi t�l�lte a kritikus �jszak�t!

M�snap reggel bementem megl�togatni, egy nagyon kedves orvos fogadott. Bendeg�z a k�r�lm�nyekhez k�pest j�l van, de m�g az intenz�v oszt�lyon – mondta. Minden nap bement�nk megl�togatni a mi kis beteg�nket. �llapota fokozatosan javult, h�rom nap m�lva kiker�lt az intenz�v oszt�lyr�l. De ekkor m�g nem engedt�k haza. Megv�rt�k, m�g az utols� mellkasr�ntgen-lelete is negat�v lesz. Ahogy elt�nt a l�gmelle, vihett�k haza. Micsoda f�ld�nt�li boldogs�g volt! Itt kell megeml�tenem, hogy nagyon lelkiismeretes, szeretetteljes, �s hozz��rt� gondoskod�ssal kezelt�k a mi kis Bendinket a k�rh�zban.

Bendik�t teh�t kerek egy h�t k�rh�zi kezel�s ut�n hazahoztuk. Els� dolgunk volt, hogy vill�mgyorsan sz�nyogh�l�t rakattunk az ablakokra, �gy Bendike nyugodtan �ld�g�lhet ny�ron is a p�rk�nyon. Ennek m�r k�t �ve, s Bendi az�ta is kifog�stalan eg�szs�gnek �rvend.

Azt az �jszak�t soha nem felejtem el. Csod�latos, kora �szi id� volt, a hetedik emeleti panellak�sunk �sszes ablaka t�rva-nyitva. Bendeg�z, az akkor hat esztend�s n�st�nycica szok�sa szerint ki-be s�t�lt egyik szob�b�l a m�sikba.