A fröcskölés teljesen normális viselkedés,
mármint a macska szemszögébol. Ennek ugyanis
az a szerepe, hogy határpóznák álljanak fel
a macska felségterülete köré. A kandúrok
naponta többször is végigjárják a területüket
és elhelyezik rajta a szagnyomaikat. A fröcskölést
kiegészíti még az állon, a farok tövébenl
évő mirigyek váladékának bedörzsölése különféle,
sajátnak kinyilvánított tárgyakba (beleértve
a gazdi lábaszárát is). A fröcskölés felhívás
is lehet keringore a párzási időszakban.
Ekkortájt a nostények is gyakran élnek vele.
De gyakorisága megnohet féltékenység, bizonytalanságérzet
és a macska-gazdi viszony megromlásakor is.
Többet fröcsköl az a kandúr, amely több macska
társaságában él, mint az, amelyik egyedül.
Mindezt elmondván, érdemes leszögezni, hogy
a fröcskölésben a bűz a legszörnyűbb az ember
számára. Ráadásul nehezen távolítható el
a kárpitból, a szonyegről és a falról is.
Pedig ez igen fontos, mert a macska újra
és újra meglátogatja a korábbi szagnyomokat.
A folt átmosása után megpróbálkozhatunk ecetes
oldattal is, persze, csak ha a kárpit ezt
elviseli. A szagnyomokat letakarhatjuk alufóliával,
rászórhatunk narancshéjat. De a végső megoldást
egyedül az ivartalanítás hozhatja meg. Ha
felnott macskát ivartalanítanak, a fröcskölés
nem minden esetben marad abba azonnal, jó
pár hétig még a macska szokása maradhat,
de a gyakorisága és a bűze is fokozatosan
csökken.