PKD Policisztás vesebetegség
A policisztás vesebetegség, vagy angol nevének rövidítéséből PKD (Polycystic Kidney Disease), a macskák veleszületett betegsége. Az elváltozás lényege, hogy a beteg állat veséjében, de esetenként más szerveiben (például a májban) a megszületéstől fogva ciszták figyelhetők meg. A betegség leggyakrabban perzsa macskákban, ritkábban egzotikus és brit rövid szőrűekben, perzsa keverékekben fordul elő, de egy-egy esetben más fajtákban is megfigyelték. Az elváltozás domináns öröklésmenetet mutat, vagyis a beteg gént hordozó állatban minden esetben megfigyelhetők a ciszták. Így fordulhat elő, hogy több nősténnyel fedező, beteg kandúr nagymértékben elterjesztheti az elváltozást egy állományban. A domináns öröklődésmenete egyben lehetőséget ad az összes beteg állat kiszűrésére, és ezáltal az állomány mentesítésére. Ez a tenyészállatok körében igen fontos. A betegség enyhébb formája nem mindig okoz klinikai tüneteket, az állat életét nem veszélyezteti és nem is rövidíti meg. Azonban súlyos, kiterjedt elváltozás esetén veseelégtelenséghez és akár elhulláshoz is vezethet. A betegség megállapítása ultrahangvizsgálattal lehetséges, melynek során már a néhány milliméteres ciszták is egyértelműen láthatók. Az ultrahangos vizsgálathoz megfelelő, minimum 7 MHz frekvenciájú vizsgálófej, és kellő gyakorlat szükséges. A vizsgálat a nemzetközi, elsősorban német előírásoknak megfelelően 10 hónapos kortól végezhető, és a szigorú szabály az, hogy egy vesében egyetlen ciszta jelenléte már PKD pozitívnak minősül. A vizsgálathoz a szőr lenyírása nem feltétlenül szükséges, bár a vizsgáló munkáját megkönnyíti.
|