Vdõoltsok
A vdõoltsok feladata, hogy megvdje az n macskjt bizonyos fertõzõ betegsgekkel szemben. A vdõoltsok beadsi idejnek megfelelõ megvlasztsa, a vdettsg megszerzse s fenntartsa szempontjbl fontos figyelembe venni, hogy minden jszltt llat rendelkezik n. anyai ellenanyagokkal, amelyek megvdik õt bizonyos betegsgektõl letnek elsõ nhny hetben. Ezeknek az ellenanyagoknak a mennyisge s minõsge az anyallat immunolgiai llapottl fgg. Ezrt fontosak a tenyszllatok rendszeres vdõoltsai! A klnbzõ betegsgek elleni vdõ ellenanyagoknak a macskaklykk szervezetbõl val kirlstõl fggõen (kb. 8 hetes letkor utn) a szksges vdõoltsokat eltrõ idõkzkben, ltalban kt hetes idõkzzel kell beadni, ugyanis az anyai ellenanyagok meglte megakadlyozza a vdõolts hatsnak kialakulst. A klykk vdettsge ltalban ktszeri alkalommal adott alapoltsokkal rhetõ el egy-egy meghatrozott betegsggel szemben.
Az ismtls azrt szksges, mert egyetlen vdõolts nem ad megfelelõ vdettsget a betegsggel szemben. A msodik vdõolts utn olyan magas lesz az ellenanyagszint, amely mr vd a fertõzs ellen. Az egyes betegsgek elleni vdõoltsok ismtlse az llat egsz lete sorn vente szksges. Amennyiben ez elmarad, az ellenanyagszint lecskken s az egy vnl rgebben beadott vdõolts mr nem vagy csak nagyon lecskkent mrtkben vd ezen betegsgek ellen. Csak egszsges s megfelelõen fregtelentett macskk vakcinzhatk eredmnyesen!
A kvetkezõ betegsgek ellen lehet vdõoltsok beadsval vdekezni: veszettsg (gygythatatlan, ember szmra is hallos fertõzõ betegsg), fertõzõ gyomor- s blgyullads (feline panleucopaenia, FPL), macska herpesvrusos rhinotracheitise (feline rhinotracheitis virus, FRV), macska calicivrusos nthja (feline calici virus, FCV), macskk leukmija (feline leucaemia virus, FLeV), macskk fertõzõ hashrtyagyulladsa (feline infectious peritonitis, FIP), chlamidiosis (Chlamidia psittaci okozta lgzõszervi betegsg). |