Allergia
Macskknl is nagyon gyakoriak a klnbzõ allergik sorn kialakul viszketssel jr bõrgyulladsok. Nagyon gyakran bolha okozza az allergit, de nem ritkk az inhalcis (belgzsi) allergik s az telek ltal kivltott allergik (tpallergia) sem. Egyb allergis bõrgyulladsok (kontakt-allergia, egyb rovarok, gygyszerek, hormonok s baktriumok okozta fokozott rzkenysg) sokkal ritkbbak.
A bolhk a macskk legjelentõsebb klsõ lõskdõi. A legjelentõsebb krttelk a bolhaekcma. Vrszvskor ugyanis a bolhanyllal fehrje jellegû anyagok jutnak a gazdba, amelyek a bõr alkotelemeihez kapcsoldva allergizljk a szervezetet. A mr allergizldott llatokban jabb bolhacsps kvetkeztben rvid idõ alatt kialakulhatnak a jellegzetes tnetek. Enyhe esetekben a macska nha vakardzik. Slyos esetben a macska percek alatt kinyalja testfelletnek egy tenyrnyi rszt. Az llatok testket harapdljk, drzslik. A bolha okozta allergis reakci olyan gyakori, hogy az sszes allergia 40%-t egymaga kiteszi.
A fokozott rzkenysg inhalcis (belgzsi) allergnek hatsra is bekvetkezhet. Az elsõ klinikai jelek (az arc, a hnalj s a lgyk drzslse, a vgtagok rgcslsa, a klsõ halljrat gyulladsa, ritkbban ktoldali knnyfolys s tsszgs) ltalban 1-3 ves macskkban jelentkeznek. Ahhoz, hogy a betegsg kezelhetõ legyen, elõszr meg kell hatrozni a kivlt krokot (a krdses inhalcis allergnt). Ehhez nyjtanak segtsget az intradermlis-bõrprbk. A vizsglat sorn a felttelezett inhalcis allergn kivonatt a bõrbe fecskendezzk (intradermlis beads) s vizsgljuk az ltala kivltott reakcit.. A belgzsi allergikat kt nagy csoportra oszthatjuk, szezonlis s nem szezonlis allergik. A szezonlis allergikat legtbbszr klnbzõ nvnyek, fû- s faflk, valamint gyomok okozzk. Leggyakoribb allergnek: borjpzsit, angol perje, csoms ebr, rti csenkesz, rti zab, fehr akc, kocsnyos tlgy, nyrfa, fûzfa, pitypang, fekete rm, rti margitvirg, csaln s tifû. Egyb lehetsges nvnyi allergnek mg: mocsri tippan, rti perje, pelyhes selyemperje, bkk, kris, ger, mogyor, fenyõ s sska. Nem szezonlis allergnek kzl nagyon gyakran apr poratkk jtszanak szerepet az allergis folyamat kialaktsban, de a hzi por, apr penszgombk, lenvszon, gyapot, gyapj s tollak is okozhatnak inhalcis allergit. A belgzsi allergnek okozta allergis reakcik olyan gyakoriak, hogy az sszes allergis krkp 50%-t kiteszik.
Az telek ltal kivltott allergik ritkk, ezek nem szezonlis, vakardzssal jr bõrgyulladst okoznak. Tpallergira gondolhatunk gygyszeres kezelsre nem javul, ismeretlen eredetû viszketssel jr bõrgyullads vagy idlt hasmens, esetleg hnys esetn. Ezekben az esetekben a macskk a tpllk egyes
(ltalban fehrje) alkotrszeire tlrzkenysget mutatnak. Szmos esetben az allergit kivlt tpllkot kt vnl is rgebben fogyasztja az llat, de az esetek dntõ tbbsgben fiatal korban jelentkezik a krkp. Br a tpallergia okozhat a lgzõrendszerben s a kzponti idegrendszerben is mûkdszavart, inkbb bõrelvltozsok, ritkbban emsztõszervi tnetek llnak a krkp elõterben. A nem szezonlis vakardzs a pofatjkon, a fleken, lbakon s a test hts rszeken a leggyakoribb. Elõfordul mg a klsõ halljrat gyulladsa, bõrkitsek s bõrpr is. Elhzd esetben pedig a msodlagos krnikus elvltozsok (a bõr elsznezõdse, gennyes bõrgyullads, smrkpzõds, stb.) jellemzõek. Az emsztõszervi tnetek megjelensekor rgta tart hnys, krnikus hasmens a feltnõ. A nagyon ritka lgzõszervi (tsszgs, khgs, orrfolys) s idegrendszeri ( fokozott rzkenysg s aktivits ) tnetek nem jellemzõek. Az telek ltal kivltott allergikat elimincis prbkkal is vizsglhatjuk. Egy ilyen vizsglat sorn legalbb hrom htig szigor ditra fogjuk a macskt. Ekkor olyan teleket kap kizrlag, amelyeket mg lete sorn nem fogyasztott (pl. lhs, birkahs, esetleg csirke- s nylhs, rizs) s ezrt kizrsos alapon nem rzkeny r. A tulajdonosnak szigoran be kell tartania az utastsokat (ki kell zrni a nassols s a zgevs lehetõsgt, ha msik macska is van a hznl, azt kln kell vlasztani s kln kell etetni). Ha azonban a macskk az elimincis prba sorn alkalmazott ditra rzkenyek, az etets utn 12-72 rn bell jelentkezik az ismtlõdõ vakardzs. A msik vizsglati mdszer a provokcis prba. A tnetek megsznte utn a potencilis allergneket egyenknt visszacsempszve a ditba, rbukkanhatunk az allergit kivlt tpllksszetevõre. A leggyakoribb antign forrsok a marhahs, a kereskedelmi forgalomban kaphat tpok, a bzasikr s a tejtermkek. Tpallergit vlthatnak ki mg a kvetkezõ tpllkforrsok macskn: sertshs, hal, tojs, zabliszt, kukorica, szja, burgonya, lbab, keksz, stb. A tpallergia viszonylag ritka, az allergis betegsgek kb. 10%-a tartozik ebbe a kategriba.
Az allergik kezelsnl termszetesen elsõdleges a kivlt krok kikszblse. Ha erre nincs lehetõsg, csak akkor forduljunk az llatorvosi gyakorlatban hasznlatos viszketscsillaptkhoz. A msodlagos bakterilis folyamatok kezelsre antibiotikumterpia is szksges lehet. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
