MIT TEHET �N AZ �LLATM�RGEZ�S ELLEN?

Az �llatok ellen elk�vethetõ bûntettek k�z�l a m�rgez�s az egyik legbarb�rabb �s leggy�v�bb. Embertelen f�jdalmat �s k�nhal�lt okoz, az �ldozatot szeretõ embereknek pedig kimondhatatlan b�natot �s gy�szt. B�r az 1998-es �llatv�delmi T�rv�ny b�ntethetõ cselekm�nynek nyilv�n�totta a m�rgez�st, sokan m�gis azt hiszik, hogy nem lehet mit tenni ellene �s elfogadj�k mint elker�lhetetlent. Ennek nem k�ne �gy lennie! A Feh�rkereszt telefonvonalat tart fenn, ahol a lakoss�g az ilyen bûncselekm�nyeket bejelentheti, �s azok �ld�z�s�ben seg�ts�get ny�jthat.

(Tov�bbi inform�ci��rt h�vja a 06 20 9433 375 sz�mot vagy keresse fel Dr. Horv�th L�szl�t az interneten a www.webarculat.hu/allatmento webc�men)

Ha �llatm�rgez�srõl szerez tudom�st, k�t fontos dolgot kell tennie: elõsz�r, pr�b�lja meg megmenteni az �llatot. M�sodszor, gyûjts�n bizony�t�kokat, amik seg�thetnek az elk�vetõ el�t�l�s�ben. Az �llatorvos mindent meg fog tenni az �llat �letben tart�s��rt, de elõfordul, hogy az menthetetlen.

Az �llatorvosoknak lehetõs�g�k van anonim nyilv�ntart�st vezetni a klinik�jukban elõfordul� m�rgez�ses esetekrõl. �gy figyelemmel k�s�rhetik a probl�m�t, �s felh�vhatj�k r� a hat�s�gok figyelm�t. Ezek a statisztik�k bizony�t�kok, amelyek megc�folj�k a hat�s�gok azon �ll�t�sait, melyek szerint a probl�ma nem l�tezik, illetve nyom�st gyakorolnak a hat�s�gokra a hat�konyabb �llatv�delem �rdek�ben. C�ljaink a szigor�bb t�rv�nyek, a s�lyosabb b�ntet�sek, �s a t�rv�nyek hat�sosabb betartat�sa. A bizony�t�kok begyûjt�s�n�l a m�regre gyan�s anyagot tanuk jelenl�t�ben kell r�gz�teni p�ld�ul egy �vegben. Saj�t biztons�gunk �rdek�ben az anyagot ne fogjuk meg puszta k�zzel, hanem valamilyen eszk�zzel, vagy gumikesztyûvel. A tan�k jegyezz�k meg, hogy az anyag pontosan honnan lett r�gz�tve. A r�gz�tett anyagot az �llatorvosnak kell bemutatni, aki �tbaigaz�t�st fog adni, hogy az anyag hol vizsg�lhat� be, illetve maga k�ldi majd el vizsg�latra. Tudni kell, hogy ezek a toxicit�si vizsg�latok d�jk�telesek, de az elv�geztet�s�k a bizony�t�s sikere �rdek�ben legt�bbsz�r n�lk�l�zhetetlen. A m�rgez�s bizony�t�sa az�rt neh�z, mert az elk�vetõ legt�bbsz�r nem tan�k jelenl�t�ben teszi ki a m�rgezõ anyagot. A pontos helysz�nmeghat�roz�s azonban k�zvetett bizony�t�k lehet, amennyiben oda csak meghat�rozott szem�ly juthatott be. K�zvetett bizony�t�knak minõs�lhetnek a kor�bbi, m�rgez�sre, az �llat elpuszt�t�s�ra utal� kijelent�sek is.

ELÕVIGY�ZATOSS�G

Tartsa t�vol kedvenc�t az ismeretlen ennival�kt�l. Ezek t�bbek k�z�tt lehetnek t�lban kitett �telek vagy folyad�kok, mûanyag zacsk�k tartalma, �telmarad�kok vagy h�sgomb�cok. Az ilyen gyan�s �lelmiszereket halad�ktalanul t�vol�tsa el! M�rgezett csalit gyakran raknak ki olyan helyekre, ahol m�s �llatbar�tok is napokig hagynak kint �lelmiszert. �vakodjon a (n�ha sz�nezett) porszerû anyagokt�l! Tartsa szemmel a birtoka k�r�l feltûnõ idegeneket, fõleg azokat, akik l�that�an idegenkednek kuty�j�t�l. Jegyezze fel a gyan�s g�pkocsik rendsz�m�t, illetve a helyet �s idõt, ahol azokat l�tta. Egy k�zn�l l�võ f�nyk�pezõg�p seg�t az esetleges bizony�t�kok megõrz�s�ben.

FELK�SZ�L�S AZ ELSÕSEG�LYNY�JT�SRA

Mindenekelõtt k�rjen tan�csot �llatorvos�t�l az elsõseg�lyk�szlet tartalm�ra �s haszn�lat�ra vonatkoz�an, �s k�rdezze meg õt az olyan n�v�ny- �s rovarirt� szerek t�neteirõl, mint a sztrichnin, arz�n, paraquat stb. Õ tudni fogja, melyik szerek fordulhatnak elõ a k�rny�ken, el tudja magyar�zni a t�neteket �s tan�csot adhat a kezel�st illetõen. A m�rgez�si t�netek felismer�se l�tfontoss�g�, ugyanis egyes ellenszerek k�rosak egy eg�szs�ges �llatra! A legt�bb �llatorvos tudja, hogy a gazda �ltal ny�jtott elsõseg�ly nagyon sokat tehet a megm�rgezett �llat�rt. K�rje �llatorvos�t, mutassa meg a h�nytat�szerek �s akt�v sz�noldatok sz�jon �t t�rt�nõ bead�s�nak �s az injekci�s tû haszn�lat�nak m�dj�t. A legelsõ l�p�s a felk�sz�l�s!

AZ ELSÕSEG�LYCSOMAG
Mindig legyen a k�zelben elsõseg�lycsomag h�nytat�kkal (ampulla �s/vagy oldat form�j�ban), akt�v sz�ntablett�kkal, injekci�s tûvel, ellenanyagokkal, �s egy, az �llatorvos �ltal aj�nlott le�r�ssal, ami tartalmazza a helyes d�zisok �s bead�si m�dszerek le�r�s�t. Tartsa fejben, hogy kuty�kat �s macsk�kat m�sk�ppen kell kezelni, illetve hogy a gy�gyszer sz�jon �t t�rt�nõ bead�sa lehetetlen lehet, ha az �llatnak g�rcs�s rohamai vannak vagy nem tud nyelni.

ELSÕSEG�LY
Azonnal �rtes�tse az �llatorvost! M�g �n megkezdi az elsõseg�lyny�jt�st, valaki m�s telefon�ljon az �llatorvosnak, hogy fel tudjon k�sz�lni m�g az �llat �ton van. Ha lehets�ges, az �llat t�netei �s a k�rnyezet alapj�n azonos�tsa a lenyelt anyagot mielõtt beadja a h�nytat�t.

FIGYELEM: Az �llatot NEM SZABAD h�nytatni, ha savat, egy�b mar� anyagot vagy �veget nyelt, mivel ez csak s�lyosb�tan� a belsõ szervek s�r�l�seit! Ilyen esetben adjon be az �llatnak akt�v szenet �s azonnal induljon vele az orvoshoz.

FIGYELEM: Ha az �llatnak g�rcs�s rohama van, NE adjon be semmit sz�jon �t. B�rmilyen anyag lenyelet�sekor nagyon kell �gyelni, hogy az ne ker�lj�n a t�dõbe.

Ha az �llat val�sz�nûleg m�smilyen jellegû anyagot nyelt:  

1. H�nytassa meg az �llatot:
sz�jon �t, 30-100 cm3 meleg tel�tett konyhas� oldattal, vagy
sz�jon �t, 30-60 cm3 hig�tott hidrog�n-peroxiddal (Hyperol tabl.) (1:10 ar�nyban hig�tva), vagy
sz�jon �t, langyos v�zbe rakott must�rmagokkal, vagy
sz�jon �t, 10%-os IPECACUANA sziruppal (minden 10 kg test�ly ut�n 10 ml), vagy
injekci�ban APOMORPHINE-al (minden kg tests�ly ut�n 0.05 mg, macsk�k eset�ben NE!), vagy
injekci�val.
- macska: XYLAZINE (minden kg ut�n 0,5-1 mg)

2. Miut�n az �llat h�nyt, nyeless�nk vele akt�v szenet. Kapjon izomba adott olt�st: -kutya/macska: ATROPINE (minden kg ut�n 0.04 mg, vagy minden 10 kg ut�n 1 ml)

3. Ezut�n azonnal vigye az �llatot �llatorvoshoz! Megjegyz�s: Vigy�zzon, ker�lje el a szerek t�ladagol�s�t! M�RGEZ�S T�NETEI: Rovarirt�- (szerves foszf�t) m�rgez�s: ny�ladz�s, erõteljes k�nnyez�s, hasmen�s, s�lyos h�ny�s, a pupilla �sszeszûk�l�se, izomr�ng�s, asztm�s l�legz�s, g�rcs, k�ma. Kezel�s: Atropin-injekci� (macsk�nak vagy kistestû kuty�nak 1 ampulla, nagyobb kuty�knak 2 vagy 3 ampulla, tests�lyt�l f�ggõen). Az injekci�t lehet v�n�ba, izomba vagy bõr al� adni.
Patk�nym�reg- (dikumarol sz�rmaz�kok) m�rgez�s: h�ny�s �s hasmen�s, de az �llaton n�ha 2-3 napig nem jelennek meg a t�netek. Ez ut�n az �llat f�rad�konny�, alusz�konny� v�lik, a sz�jny�lkah�rtya, fog�ny �s a k�tõh�rty�k halv�nny�, porcel�n feh�rr� v�lnak, melyeket a belsõ v�rz�s okoz. S�lyos esetben a v�gb�len �s sz�jon �t is v�rzik az �llat. Kezel�sk�pp K-vitamint (Konakion-t) kell injekci�k�nt beadni a v�ralvad�s elõseg�t�s�re – 5 mg �s 20 mg k�z�tt, az �llat m�ret�tõl �s s�ly�t�l f�ggõen, melyet 2-3 h�tig tablett�ban kell folytatni. Sok esetben a kezel�s sikere csak v�rad�ssal egy�tt �rhetõ el. Sztrichninm�rgez�s: a sztrichninnel megm�rgezett �llatnak g�rcs�s �sszeh�z�d�sai �s izomr�ng�sa van, pupill�ja kit�gul. Kezel�sk�pp diazepan-t (Seduxen) kell injekci�k�nt beadni: macsk�knak 5-10 mg, kuty�knak m�rettõl �s s�lyt�l f�ggõen 10-30 mg.

A sz�nd�kos m�rgez�st jelentse az illet�kes �nkorm�nyzat jegyzõj�nek vagy az �llateg�szs�g�gyi hat�s�gnak /hat�s�gi �llatorvosnak/. Tan�tsa meg gyermekeinek, hogy a m�rgez�s sz�rnyû bûntett. Tov�bbi inform�ci� (angol nyelven): www.actionagainstpoisoning.com

forr�s: feh�rkeresztliga