Macskk idõskori betegsgei
A mai kor macski, akrcsak a mai emberek, hosszabb letûek szleiknl. A macskk ltalban 15-18 ves korukig j egszsgnek s kondcinak rvendenek. n is jprszor tallkoztam mr 20 ves vagy idõsebb macskval. Ez a kor emberi mrtkben csaknem 111 vnek felel meg. Jelenleg a vilgrekordot egy devoni (Anglia) illetõsgi cirmos tartja a maga harmincngy vvel. Mivel nemi rettsgket kb. 6 hnapos koruktl rik el macskink (a nõstnyek tlagosan 7-12, a kandrok 10-14 hnapos korukban), az emberi letkorra val tszmts a kvetkezõ: az elsõ vet 14, a msodikat 7, s minden tbbi vet 5 vnek szmtunk. Megjegyzendõ, hogy termszetesen a macskk õsei, illetve napjaink macski a termszetben nem ltek, illetve nem lnek ilyen hossz ideig. Ennek oka az, hogy az embernl tudomnyos alapon kifejlesztett macskatpokhoz, meleghez, vdelemhez, vdõoltsokhoz, stb. jutnak. A nagy termetû macskk tbbnyire hamarabb regednek, mint a trpk. A nagyon kifinomult szervezetû, fajtatiszta egyedek, az elhzsra hajlamos slyos testû macskk ltalban rvidebb ideig lnek, mint a kis testû, a nem elhzott vagy a keverk s az eurpai rvidszõrû (hzi) macskk.
Macskink letkort szmos klsõ tnyezõ befolysolja. A termszetellenes tartsmd, a kevs mozgs, a szennyezett levegõ, a nem megfelelõ tpllk, a stressz, stb. mind-mind egszsgront tnyezõ. Mr a tzenves macskk gondozsnl is figyelembe kell vennnk a korukat. Az idõs llatnak ltalban jt tesz, ha vitaminokat s egyb kiegsztõket adunk neki. Az elhzs megrvidtheti a macska lett, szvbetegsghez, mjelgtelensghez, cukorbetegsghez vezethet. Ha a macska nagyon kvr, az alkalmazand fogykrt mindenkppen beszljk meg az llatorvossal. Mskor ppen ellenkezõleg a fogys okoz gondot. A slycskkens gyakori oka a veseelgtelensg, amely folyamatos fehrjevesztssel jr. A vesk ltalban az elsõ szervek, amelyeken megltszanak az regeds jelei. Gyakran utal a vesebetegsgre a fokozott vzivs, amelyet nagy mennyisgû vizeletrts ksr. Ezrt a macskknak naponta tbb ivvzre van szksge. Ezltal a vizeletrts is fokozott lesz, a macska rendszerint a laksban s nem a macskaalmon vgzi el a dolgt. Az zletgyullads klnbzõ formi nem kevs macsknak kesertik meg az lett. Ezekre a betegsgekre nincs igazn hatsos gygymd, esetleg a fjdalmak modern llatgygyszati fjdalomcsillaptkkal enyhthetõek, az rintett zletek mozgkonysga fokozhat, a bicegs cskkenthetõ, a macska szvesebben fog mozogni. Ha teht szrevesszk, hogy macsknk nem gy mozog, mint ahogy szokott, nzessk meg llatorvossal. Nagymrtkben enyhti a fjdalmakat, ha a kvr llatot fogykrra fogjuk, ezltal cskken ugyanis az zletekre nehezedõ sly. Az idõs macskk olykor kellemetlen szagokat rasztanak. Leggyakrabban a leheletk vlik bûzss. Ennek oka az esetek nagy szzalkban a fogkvessg (lsd az 1. kpen), valamint a betegsg kvetkeztben kialakul nygyullads s fogszuvasods. Termszetesen azonnal llatorvoshoz kell fordulnunk, ha ezt tapasztaljuk. A kellemetlen szagok szrmazhatnak a macska flbõl s a hts fertlyrl is. Figyelemmel kell kvetni, hogy a fl nem szksdik-e. Az idõs macskk gyakori betegsge a halls rszleges vagy teljes elvesztse.
A figyelmetlensg vagy a parancsszavakra trtnõ lelassult reakci gyakran a hallskrosods elsõ jele. Az idõskori sketsg gygytsra nincs lehetõsg. Az idõs macskknl a szõrzet ltalnos llapota romlik, jobban korpsodik, a bõr tbb faggyt termel. A bõr rugalmassga s hõszablyoz kpessge cskken (az idõsebb macskk knnyebben megfznak), a szõrzet deresedik s megritkul. Ezek a folyamatok egyttesen adjk az reg macskk jellegzetes testszagt. A szag enyhtse rdekben idõnknt (ne gyakrabban, mint havonta) megfrdethetjk macsknkat szelntartalm macskasamponnal, valamint kiegsztõ (yuccaplma, multivitamin- s nyomelemtartalm) tablettkat adhatunk neki.
Idõs korban renyhv, szeszlyess vagy ppen fokozott vlhat a blmûkds. Legyen gondunk arra, hogy a macska trendjben elegendõ rost legyen. Ne kapjon tl sok mjat s ne adjunk neki csontot a blsrrekeds veszlye miatt (a vastagbelekben sszllt bltartalmat lsd a 2. rntgenfelvtelen). A szemlencse is gyakran elhomlyosul idõsebb korban, ennek eredmnyeknt kkes vagy szrksfehr homly bortja a szemlencsnek azt a rszt, amely a pupilln keresztl lthat. Az reg macska klnfle szvbetegsgekben szenvedhet. A szvbetegsget a mozgs kzbeni gyors elfrads vagy mly khgs jelzi, amely fõknt a reggeli rkban jelentkezik vagy ha a macska izgatott. Az ilyen macsknak dits tpot kell adnunk.
Minl idõsebb egy macska, annl nagyobb az eslye annak, hogy valamilyen daganatos betegsg alakul ki nla. Miutn ezek a daganatok alattomosan, szinte szrevtlenl alakulnak ki, ajnlatos kedvencnket gyakran megfigyelni, illetve megvizsgltatni, nincsennek-e daganatok a pofjn bell vagy a testn brhol, pldul az emlõkn, a bõrn vagy viszonylag gyakoribbak a csontdaganatok is (a szjregi daganatot s a csontdaganatot lsd a 3. s a 4. kpen). A szellemi kpessgekre pedig sszessgben sajnos az regkori tompultsg jellemzõ, ami sajtos tnetekben is jelentkezhet: az llat szertelenn, tlsgosan falnkk, agresszvv, morzuss, szfogadatlann vlik.
sszessgben a macskk szervezete, szervei az vek folyamn elhasznldnak, tevkenysgk zavart szenved, bennk kros elvltozsok, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak bennk. A biolgiai szervezetek regedst ksrõ jelensgek vizsglatval a gerontolgia foglalkozik. Az llatorvos-tudomnyban manapsg egyre nagyobb trt hdt kivl kiegsztõ mûszerek s laboratriumi mrõeszkzk segtsgvel megjelent a geritriai szûrs lehetõsge a kedvenc llatoknl is, amelynek lnyege az idõsdõ macska teljes vagy majdnem teljes kivizsglsa. Ez magban foglalja a vrvizsglatot (mennyisgi s minõsgi vrkp, biokmia, vrtesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsglatot, rntgen-, EKG- s ultrahangvizsglatot a legfontosabb fiziklis vizsglaton kvl. Ezeket a vizsglatokat rdemes mr a macska hatves kortl elkezdeni s ajnlatos legalbb vente megismteltetni. Az gy kapott leletek tjkoztatst adnak az llatorvosnak a macska ltalnos llapotrl. A vizsglatok lnyege pedig ppen az, hogy gy az idejben felfedezett elvltozsok gygytsi kiltsai lnyegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak ksõn felfedezett esetek.
forrs:cats.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
