Macskák idõskori betegségei
A mai kor macskái, akárcsak a mai emberek, hosszabb életûek szüleiknél. A macskák általában 15-18 éves korukig jó egészségnek és kondíciónak örvendenek. Én is jópárszor találkoztam már 20 éves vagy idõsebb macskával. Ez a kor emberi mértékben csaknem 111 évnek felel meg. Jelenleg a világrekordot egy devoni (Anglia) illetõségi cirmos tartja a maga harmincnégy évével. Mivel nemi érettségüket kb. 6 hónapos koruktól érik el macskáink (a nõstények átlagosan 7-12, a kandúrok 10-14 hónapos korukban), az emberi életkorra való átszámítás a következõ: az elsõ évet 14, a másodikat 7, és minden többi évet 5 évnek számítunk. Megjegyzendõ, hogy természetesen a macskák õsei, illetve napjaink macskái a természetben nem éltek, illetve nem élnek ilyen hosszú ideig. Ennek oka az, hogy az embernél tudományos alapon kifejlesztett macskatápokhoz, meleghez, védelemhez, védõoltásokhoz, stb. jutnak. A nagy termetû macskák többnyire hamarabb öregednek, mint a törpék. A nagyon kifinomult szervezetû, fajtatiszta egyedek, az elhízásra hajlamos súlyos testû macskák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testû, a nem elhízott vagy a keverék és az európai rövidszõrû (házi) macskák.
Macskáink életkorát számos külsõ tényezõ befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a szennyezett levegõ, a nem megfelelõ táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényezõ. Már a tízenéves macskák gondozásánál is figyelembe kell vennünk a korukat. Az idõs állatnak általában jót tesz, ha vitaminokat és egyéb kiegészítõket adunk neki. Az elhízás megrövidítheti a macska életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezethet. Ha a macska nagyon kövér, az alkalmazandó fogyókúrát mindenképpen beszéljük meg az állatorvossal. Máskor éppen ellenkezõleg a fogyás okoz gondot. A súlycsökkenés gyakori oka a veseelégtelenség, amely folyamatos fehérjevesztéssel jár. A vesék általában az elsõ szervek, amelyeken meglátszanak az öregedés jelei. Gyakran utal a vesebetegségre a fokozott vízivás, amelyet nagy mennyiségû vizeletürítés kísér. Ezért a macskáknak naponta több ivóvízre van szüksége. Ezáltal a vizeletürítés is fokozott lesz, a macska rendszerint a lakásban és nem a macskaalmon végzi el a dolgát. Az ízületgyulladás különbözõ formái nem kevés macskának keserítik meg az életét. Ezekre a betegségekre nincs igazán hatásos gyógymód, esetleg a fájdalmak modern állatgyógyászati fájdalomcsillapítókkal enyhíthetõek, az érintett ízületek mozgékonysága fokozható, a bicegés csökkenthetõ, a macska szívesebben fog mozogni. Ha tehát észrevesszük, hogy macskánk nem úgy mozog, mint ahogy szokott, nézessük meg állatorvossal. Nagymértékben enyhíti a fájdalmakat, ha a kövér állatot fogyókúrára fogjuk, ezáltal csökken ugyanis az ízületekre nehezedõ súly. Az idõs macskák olykor kellemetlen szagokat árasztanak. Leggyakrabban a leheletük válik bûzössé. Ennek oka az esetek nagy százalékában a fogkövesség (lásd az 1. képen), valamint a betegség következtében kialakuló ínygyulladás és fogszuvasodás. Természetesen azonnal állatorvoshoz kell fordulnunk, ha ezt tapasztaljuk. A kellemetlen szagok származhatnak a macska fülébõl és a hátsó fertályáról is. Figyelemmel kell követni, hogy a fül nem üszkösödik-e. Az idõs macskák gyakori betegsége a hallás részleges vagy teljes elvesztése.
A figyelmetlenség vagy a parancsszavakra történõ lelassult reakció gyakran a halláskárosodás elsõ jele. Az idõskori süketség gyógyítására nincs lehetõség. Az idõs macskáknál a szõrzet általános állapota romlik, jobban korpásodik, a bõr több faggyút termel. A bõr rugalmassága és hõszabályozó képessége csökken (az idõsebb macskák könnyebben megfáznak), a szõrzet deresedik és megritkul. Ezek a folyamatok együttesen adják az öreg macskák jellegzetes testszagát. A szag enyhítése érdekében idõnként (ne gyakrabban, mint havonta) megfürdethetjük macskánkat szeléntartalmú macskasamponnal, valamint kiegészítõ (yuccapálma, multivitamin- és nyomelemtartalmú) tablettákat adhatunk neki.
Idõs korban renyhévé, szeszélyessé vagy éppen fokozottá válhat a bélmûködés. Legyen gondunk arra, hogy a macska étrendjében elegendõ rost legyen. Ne kapjon túl sok májat és ne adjunk neki csontot a bélsárrekedés veszélye miatt (a vastagbelekben összállt béltartalmat lásd a 2. röntgenfelvételen). A szemlencse is gyakran elhomályosul idõsebb korban, ennek eredményeként kékes vagy szürkésfehér homály borítja a szemlencsének azt a részét, amely a pupillán keresztül látható. Az öreg macska különféle szívbetegségekben szenvedhet. A szívbetegséget a mozgás közbeni gyors elfáradás vagy mély köhögés jelzi, amely fõként a reggeli órákban jelentkezik vagy ha a macska izgatott. Az ilyen macskának diétás tápot kell adnunk.
Minél idõsebb egy macska, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen daganatos betegség alakul ki nála. Miután ezek a daganatok alattomosan, szinte észrevétlenül alakulnak ki, ajánlatos kedvencünket gyakran megfigyelni, illetve megvizsgáltatni, nincsennek-e daganatok a pofáján belül vagy a testén bárhol, például az emlõkön, a bõrön vagy viszonylag gyakoribbak a csontdaganatok is (a szájüregi daganatot és a csontdaganatot lásd a 3. és a 4. képen). A szellemi képességekre pedig összességében sajnos az öregkori tompultság jellemzõ, ami sajátos tünetekben is jelentkezhet: az állat szertelenné, túlságosan falánkká, agresszívvé, morózussá, szófogadatlanná válik.
Összességében a macskák szervezete, szervei az évek folyamán elhasználódnak, tevékenységük zavart szenved, bennük kóros elváltozások, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak bennük. A biológiai szervezetek öregedését kísérõ jelenségek vizsgálatával a gerontológia foglalkozik. Az állatorvos-tudományban manapság egyre nagyobb tért hódító kiváló kiegészítõ mûszerek és laboratóriumi mérõeszközök segítségével megjelent a geriátriai szûrés lehetõsége a kedvenc állatoknál is, amelynek lényege az idõsödõ macska teljes vagy majdnem teljes kivizsgálása. Ez magában foglalja a vérvizsgálatot (mennyiségi és minõségi vérkép, biokémia, vértesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsgálatot, röntgen-, EKG- és ultrahangvizsgálatot a legfontosabb fizikális vizsgálaton kívül. Ezeket a vizsgálatokat érdemes már a macska hatéves korától elkezdeni és ajánlatos legalább évente megismételtetni. Az így kapott leletek tájékoztatást adnak az állatorvosnak a macska általános állapotáról. A vizsgálatok lényege pedig éppen az, hogy így az idejében felfedezett elváltozások gyógyítási kilátásai lényegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak késõn felfedezett eseteké.
forrás:cats.hu
|